Aktuális

Szia Csenge, Örülünk, hogy itt vagy. Nemrég mutattátok be a Kerekecske című csecsemőszínházi előadást. Neked mi az első bábszínházi élményed?

- Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy színházban nőttem fel, ott voltam az előadások születésénél. Nagyon érdekeltek a próbák, imádtam a kelléktárban játszani. Amikor kicsi voltam, még nem volt Zalaegerszegen bábszínház, ezért kőszínházi gyerekelőadásokat láttam. Abból az első emlékezetes A szélkötő Kalamona volt, mert nagyon féltem az egyik szereplőtől, a jelmezek nagyon túlzóak voltak, egyáltalán nem realisták és nagyon tetszett, hogy más, hogy meseszerű. Ma már tudom, hogy ez is lehet bábos elem. 

Először dolgozol a Csodamalom Bábszínházban. Hogyan jött az ötlet, hogy a legkisebbeknek rendezz?

- Régi vágyam volt babaszínházat rendezni, míg mások kicsit idegenkednek ettől én nagyon kedvelem ezt a műfajt. A csecsemőszínházban nem lehet csalni, ott vagy megragadod a közönség figyelmét és hatást váltasz ki belőle vagy nem. A másik indok, hogy imádom nézni a jó babaelőadásokat, olyankor teljesen elengedem magam, és tökéletesen tudok azonosulni a pöttyel vagy labdával, amit éppen követünk. Ilyenkor újra gyereknek érzem magam. 

Rendezőként miben más ennek a korosztálynak mesélni? Milyen történetekkel érdemes megszólítani őket? 

- Szerintem nagyon fontos, hogy a legkisebbeknek is igényes előadásokat készítsünk, mindamellett edukáljunk is: a formák, a színek, a hangok, a tapintás és az alapvető érzelmek megismertetése is feladatunk. A mi történetünkben most egy apuka játszik a kislányával, bár vannak rövid történetek és mondókák az előadásban, de sokkal fontosabb benne a játék öröme, a mozgás, a bábok és a hatás, amit kelt. És persze a nagy közös játék, amivel zárul a produkció. 

Ha már a játék örömét említetted: neked mennyire része még a játék/ játszás élménye az életednek? 

- Nagyon szeretek játszani. A színház mellett színházpedagióán alapuló, személyiségfejlesztő szakköröket tartok és színjátszó csoportokat vezetek. Nekem a játék ösztönösen jön. Szívesen játszok a gyerekekkel, könnyen alkalmazkodom minden korosztályhoz. És nagyon szeretem a dínókat! 

Mi volt a legjobb élményed az itt töltött időszak alatt?

- Nagyon megszerettem a színészeket, úgy érzem nagyon jól működtünk együtt, igazi csapatjáték volt. De az is csodálatos volt, hogy mindenki segített, amiben csak tudott.
Az  igazgatóság és az iroda tagjai éjszakába nyúlóan varrták a szivárványt, hogy elkészüljön a bemutatóra. Miskolcot is megszerettük kiskutyámmal Borsóval, reméljük majd jobb időjárási körülmények között is túrázhatunk a környéken. 

Köszönöm Csenge az interjút. Várunk vissza egy újabb, játékkal teli előadásra!